Aki l�tta a Luc Besson �ltal rendezett Yamakasi – A modern id�k szamur�jai c�m� filmet, annak eml�kezet�ben biztosan elevenen �l a h�ztet�k�n ugr�l�, falakon futkos� �s rend�r�ket kicselez� fiatalok l�tv�nya. Igaz, hogy a forgat�k�nyv �r� �ltal meg�lmodott t�rt�net puszt�n a k�pzelet sz�lem�nye, a sport azonban val�ban l�tezik, a neve: le parkour.

A le parkour, vagy egyszer�en csak parkour elnevez�s� utcai extr�m sport ’feltal�l�jak�nt’ �ltal�ban a francia David Belle-t szok�s emlegetni. Az 1980-as �vek v�ge fel� David, akinek �desapja hivat�sos katona volt, egy olyan sport magvait vetette el, amely nem sokkal k�s�bb nemzetk�zi m�reteket �lt�tt. A fiatal Belle-t hat�rtalan szabads�g szeretete vitte ki az erd�be, ahol naphosszat fejlesztette atl�tikai k�pess�geit. Amikor apja �gy d�nt�tt, P�rizs egyik k�lv�ros�ba k�lt�znek, Davidnek azonnal igazodnia kellett a v�rosi k�rnyezethez.

Belle n�h�ny �vvel k�s�bb tal�lkozott Sebastien Foucan-nal (gyakorlatilag �k ketten ’tal�lt�k ki’ a parkourt) �s m�g n�h�ny m�s fiatallal egy�tt megalap�tott�k a Yamakasi kl�nt.

2001-ben a francia filmrendez�, Luc Besson filmet k�sz�tett a sportr�l, amely a magyar mozikba Yamakasi – A modern id�k szamur�jai c�mmel ker�lt. A filmben, melynek sztorija nem a val�s�gon alapszik, egy csapat traceur (�gy nevezik magukat a parkourt gyakorl�k, magyarul kb. szabadfut�k) a f�szerepl�. Egy fiatal fi� megs�r�l, mik�zben pr�b�lja ut�nozni �ket �s film h�tral�v� r�sz�ben a sr�cok a fi� m�t�tj�re gy�jtenek p�nzt, m�gpedig bet�r�ssel �s lop�ssal. Ehhez term�szetesen felhaszn�lj�k a parkourban szerzett gyakorlatukat is. Belle-nek �s m�g n�h�ny m�s fut�nak nem tetszett, ahogyan a sportot �br�zolt�k a filmben, ez�rt kil�ptek a Yamakasi kl�nb�l �s �j csapatot alak�tottak, Les Parkouristes n�ven. A sport �zletesed�se szak�t�shoz vezetett Belle �s Foucan k�z�tt is.

Belle a k�vetkez�k�ppen fogalmazza meg a parkour l�nyeg�t: ’az ember �tj�ba ker�l� akad�lyokat felhaszn�lva ugr�sokat �s akrobatikus mozdulatokat bemutatni… mindenben ott kell lennie a sebess�gnek, a g�rd�l�kenys�gnek, a sz�p�rz�knek �s az eredetis�gnek.’. M�sok �gy gondolj�k, a parkour t�bb, mint puszta sport, benne van a szabads�g, a sz�les l�t�k�r �s egy egyedi �letst�lus filoz�fi�ja is. A m�dia �ltal�ban ’v�rosi akad�lyfut�s’-k�nt, vagy ’szabadfut�s’-k�nt emlegeti a parkourt.

A parkour els�dleges c�lja, hogy a sportol� olyan ’fut�st’ vigyen v�ghez, melynek sor�n az akad�lyok sorozat�t kreat�v, akrobatikus �s g�rd�l�keny m�don k�zdi le. Az ilyen fut�sok �ltal�ban ugr�sokb�l, szalt�kb�l �s falfut�sokb�l �llnak, de az egyetlen igazi hat�rt csak a szabadfut� kreativit�sa jelenti.

Vesz�lyes?
A parkour pont annyira vesz�lyes, mint b�rmilyen m�s sport. Ez azt jelenti, hogy akkor vesz�lyes, ha nem megfelel�en csin�lja valaki �s nem figyel a biztons�gra. A parkourban benne van az, hogy egy fut� megs�r�lhet, ha valami olyasmit pr�b�l meg, amit nem kellene. A sport egyik alapvet� szab�lya, hogy a fut� soha ne pr�b�ljon meg olyasmit, amir�l nem tudja biztosan, hogy k�pes v�grehajtani. A l�nyeg a gyakorl�s �s a saj�t k�pess�geink, hat�raink pontos ismerete. A legt�bb s�r�l�s, ami parkour k�zben �ri az embert, �ltal�ban a bemeleg�t�s �s a ny�jt�s hi�ny�b�l fakad. Olyan eset is el�fordult m�r, hogy a fut�k �gy hajtottal v�gre ugr�sokat, hogy nem tudt�k el�re, hova fognak �rkezni. Ezt mindig el kell ker�lni, ahhoz, hogy minimaliz�lhassuk a kock�zatot, pontosan ismerni kell az �tvonalat.

Hogyan kezdjem el?
A legt�bb traceur �ltal�nos er�nl�ti edz�ssel kezdi, hiszen a megfelel� kond�ci� elengedhetetlen. Amikor ez megvan, el lehet kezdeni megtanulni alapvet� mozdulatokat �s technik�kat (pl. PK roll – gurul�s, a nagyobb ugr�sokn�l az �tk�z�s energi�j�nak elnyel�s�re). A fut�k gyakran edzenek egyed�l, de ahogy a sport egyre n�pszer�bb lesz vil�gszerte, a csapatok, kl�nok is szaporodnak.

Kinek val� ez?
koroszt�ly k�r�ben a legn�pszer�bb �s azok, akiknek van valamilyen k�zd�sportos m�ltja, �ltal�ban jobban �rdekl�dnek. Ahogyan a parkour terjed �s n� a n�pszer�s�ge, egyre v�ltozatosabb lesz Minden, ami a sporthoz kell, egy kis t�r, hogy tudj gyakorolni �s egy p�r edz�cip�. A parkourt n�k �s f�rfiak egyar�nt �zik, az �let minden ter�let�r�l. A sport �ltal�ban a 14-30 �ves azoknak a k�re is, akik r�szt vesznek benne.

Illeg�lis? - Nem!
A parkour nem m�s, mint a v�rosi testgyakorl�s egy form�ja. N�h�nyan a m�ltban f�lre�rtelmezt�k a dolgot (amihez persze a Yamakasi c�m� film is hozz�j�rult) �s �gy �ll�tott�k be a sportot, mintha az lenne a l�nyege, hogy egyenes vonalban eljuss A-b�l B-be �s mindent, ami az utadba ker�l, akad�lynak tekints. Ha ezt valaki t�nyleg �gy csin�lja, annak persze meggy�lhet a baja a t�rv�nnyel, p�ld�ul birtokh�bor�t�s miatt.

Sokan csin�lj�k a parkourt nyilv�nos helyeken, de legt�bb fut� �ltal�ban kev�sb� lakott ter�leteken, p�ld�ul k�lv�rosi parkol�kban, edz.

A parkourban teh�t benne van az illegalit�s lehet�s�ge, de nem jobban, mint mondjuk a teniszben. Ha teniszezni akarsz, nem felt�tlen�l kell ezt valaki m�snak a rov�s�ra tenni, hasonl�k�ppen, ha edzeni t�mad kedved, nem kell birtokh�bor�t�nak lenned. Egy�bk�nt pedig a lak�h�zak legt�bbj�nek k�rny�ke egy�bk�nt sem felel meg a parkour c�ljaira.

Parkour

 

A parkour ( r�vid�tve pk) vagy franci�ul: l’art du d�placement (a mozg�s m�v�szete) egy tev�kenys�g ami c�lzottan egy pontb�l a m�sikba val� eljut�s, a lehet� leggyorsabban, legtechnik�sabban, f�k�nt az emberi test k�pess�geit, adotts�gait kihaszn�lva. Eredetileg „szembej�v�” akad�lyokn�l ny�jt seg�ts�get, amik b�rmik lehetnek a k�rnyezet�nkb�l – a l�d�kt�l kezdve a k�vekig, r�csokig vagy falakig – �s mind teremben mind utcai k�rnyezetben lehet gyakorolni, csin�lni. A parkourosokat traceurs-nek l�nyok eset�ben traceuses-nek nevezik.

A parkour egy olyan fizikai tev�kenys�g amit neh�z kategoriz�lni. Sokszor sportnak vagy extr�m sportnak nevezik, b�r nincs �rott szab�lya, nincs benne csapatmunka (vagy csak nagyon ritk�n) nincs formai k�vetel�sek. A legtapasztaltabb parkourosok �gy tekintenek a parkourra mint egy harcm�v�szetre. Ahogy a REFO is mondja : „a parkour l�nyege, hogy �gy juss �t az akad�lyokon mintha v�szhelyzet lenne (ez�rt is nevezik p�ran m�g a menek�l�s m�v�szet�nek is ) Pr�b�lsz olyan �ton mozogni a t�ged k�r�lvev� k�rnyezetben, hogy a lehet� legnagyobb el�nyh�z juss valakivel vagy valamivel szemben, �ld�zve vagy menek�lve el�le.

A parkour jellegzetess�ge a hat�konys�g. A parkour m�vel�i nem egyszer�en olyan gyorsan ahogy tudnak, hanem olyan k�zvetlen�l, hat�konyan is kell, hogy mozogjanak amennyire csak lehet. Sokan keverik a freerunnin-gal ami nagyobb hangs�lyt fektet a szabads�gra �s a kreativit�sra. Mindazon�ltal val�ban nagyon hasonl�ak. A hat�konys�gba beletartozik a s�r�l�sek elker�l�se is, mind r�vid ill. hossz� t�von, ahogy a mott� is mondja : „être et durer” ( lenni �s fennmaradni ). Azok akik m�r el�g tapasztaltak is �gy gondolj�k hogy jobb elker�lni a s�r�l�seket

Terminol�gia

A parkour-t David Belle, �s a bar�tja Hubert Kound� “defini�lta”. A “Parcours du combattan” a klasszikus akad�lyp�ly�s katonai kik�pz�si m�dszerb�l ered.

A Traceur �s Traceuse szavak a francia tracer sz�bol sz�rmaznak ami szabad ford�t�sban annyit jelent, hogy haladni.

T�rt�net/Kialakul�s

Az els� vil�gh�bor� el�tt, a francia George H�bert k�rbeutazta a vil�got. Az afrikai l�togat�sa sor�n leny�g�zte a fizikai kidolgozotts�g, tapasztalts�g amikkel a bensz�l�tt n�pekn�l tal�lkozott.

- „A test�k hajl�kony volt, izmos �s ellen�ll� pedig soha nem edzettek csak a term�szetben �ltek”… /George H�bert/

1902. m�jus 8. San Pierreben, Martiniqueben �llom�sozott mikor kit�rt egy vulk�n. H�bert menek�l�s k�zben t�bb embert is megmentett. Ez az �lm�ny m�ly benyom�st tett r� �s meger�s�tette �ll�spontj�t miszerint az atletikus k�pess�geket b�tors�ggal �s �nzetlens�ggel kell vegy�teni.

�gy inspir�lva testnevel� tan�r lett a Reims-i koll�giumban Franciaorsz�gban. Meggy�zte az igazgat�s�got a saj�t testnevel�si m�dszer�r�l, miszerint „ a m�dszeres, �sszpontos�tott �s folyamatos mozg�s gyerekkort�l feln�ttkorig rengeteg el�nnyel j�r: l�tv�nyos testi fejl�d�s, jobb szervi ellen�ll�s. Ez fejleszti az alapvet� mozg�sfajt�kat ( fut�s, s�t�l�s, ugr�s, m�sz�s, dob�s, emel�s, v�dekez�s, �sz�s) valamint az egyens�ly�rz�ket, mind�ssze egyfajta befektetett energi�val ami mindezekre kihat, �s kialak�t egy �nzetlen, szer�ny moralit�st.

H�bert a „term�szeti m�dszer�ben” t�z csoportot hozott l�tre : s�t�l�s, fut�s, ugr�s, m�sz�s, quadroped�lis mozg�s, dob�s, emel�s, egyens�lyoz�s, �nv�delem, �sz�s amik h�rom f� csoport r�szei:

- Energetikai �rtelem : energia, akarater�, b�tors�g, higgadts�g �s hat�rozotts�g.

- Mor�lis �rtelem : j�indulat, seg�t�k�szs�g, becs�let �s becs�letess�g.

- Fizikai �rtelem : az izmok �s a l�gz�s

Az els� �s m�sodik vil�gh�bor� alatt H�bert folytatta a tan�t�st �s a francia katonai oktat�s �s kik�pz�s egyik alapvet� fejleszt��v� v�lt. H�bert egyike volt az els� parkourosoknak. Egy sv�jci m�rn�kkel kidolgoztak egy akad�lyp�ly�t.

Forr�s:  fpteam.gportal.hu